esg beszámolók készítése
Az ESG törvény részletszabálya a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekről és az ESG beszámolóról
2024.augusztus 15-én a Magyar Közlönyben megjelent a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának rendelete (13/2024.(VIII.15. SZTFH rendelet), amely az ESG törvényrészlet szabályait tartalmazza.
Alább összefoglaljuk azokat a főbb pontokat, melyek a leginkább lényegesek lehetnek vállalkozása fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségének teljesítése érdekében:
- Az ESG törvény alá eső vállalkozásnak dokumentált ESG kockázatkezelési rendszert szükséges kidolgoznia és működtetnie, melynek célja, hogy a vállalkozás azonosítsa és minimalizálja az ESG kockázatokat saját üzleti hatáskörében, és az ellátási láncában.
- A közvetlen beszállítók esetében alkalmazott rendszer főbb elemei a lényegességi vizsgálat és a kétszintű kockázatelemzés (előminősítés és részletes kockázatelemzés). Vállalatcsoport esetén az elemzés és a rangsorolás az anyavállalatra és a leányvállalatokra is elkészíthető.
- A kockázatelemzési rendszer a minden év június 30-ig lefolytatandó éves kockázatelemzési folyamatból és az eseti jellegű kockázatelemzésből áll. A rendszert legalább 12 havi gyakorisággal felül kell vizsgálni. Jelenteni szükséges a tapasztalt hiányosságok javítása kapcsán megtett, illetve lehetséges intézkedésekről és az e tekintetben elérni kívánt célokról.
- A vállalkozás az azonosított káros hatások esetén köteles minden megelőzési intézkedést megtenni a hatás enyhítése, illetve a további káros hatás megakadályozása érdekében. Így különös prioritással szükséges ellenőrzés alá vonni, és megfelelő módon kezelni a káros hatást és az azt befolyásoló tényezőket.
- A közvetlen beszállítók átvizsgálásához a rendeletben közzétett ESG kérdőívek nyújtanak segítséget, melyek a beszállítók méretéhez és földrajzi elhelyezkedéséhez igazodnak.
- A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségének végső teljesítését az ESG beszámoló elkészítése jelenti. A rendelet tartalmazza az ESG beszámoló kötelező tartalmi elemeit és 11 fejezetes struktúráját.
- Átmeneti, könnyítő rendelkezésként az ESG tv.1.§ (1) bek. a) pont szerinti vállalkozások2024-es üzleti évre vonatkozó, illetve a b) pont szerinti vállalkozások 2025-ös üzleti évre vonatkozó ESG beszámolóinak csak előauditon kell átesniük és nem kell azokat tanúsíttatni, valamint sem maguk az ESG beszámolók, sem az előaudit eredmények nem lesznek nyilvánosak, nem kerülnek közzétételre. Továbbá a 2024. üzleti évi tevékenység tekintetében az átvilágítási folyamatba nem kell bevonni azt a közvetlen beszállítót, akivel a vállalkozás üzleti kapcsolata a rendelet hatálybalépésekor már nem áll fenn.
- A vállalkozás az azonosított káros hatások esetén köteles minden megelőzési intézkedést megtenni a hatás enyhítése, illetve a további káros hatás megakadályozása érdekében. Így különös prioritással szükséges ellenőrzés alá vonni, és megfelelő módon kezelni a káros hatást és az azt befolyásoló tényezőket.
AZ ESG TÖRVÉNY RÉSZLETSZABÁLYAI SZÁMOS FELADATOT INDUKÁLNAK AZ ÉRINTETT VÁLLALATOK SZÁMÁRA, MINT AZ ESG KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE, A PANASZKEZELÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS AZ ESG BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSE.
A részletszabályok megjelenése mellett számos gyakorlati és értelmezési kérdés felmerülhet, amelyekkel kapcsolatban a Studium Group szakértői készséggel állnak rendelkezésére.
A FENNTARTHATÓSÁGI CÉLÚ ÁTVILÁGÍTÁS FOLYAMATA
A törvény hatálya (2024. január 1.)
Közérdeklődésre Számot tartó Nagyválalkozások – 2024. évről 2025-ben
Azok, melyekre az üzleti évet megelőző év mérleg fordulónapján az alábbi 3 feltételből legalább 2 érvényes:
- a mérlegfőösszeg meghaladja a 25 millió eruót
- az éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió eurót
- a foglalkoztattak átlagos létszáma meghaladja az 500 főt
Nagyválalkozások – 2025. évről 2026-ben
Azok, melyekre az üzleti évet megelőző év mérleg fordulónapján az alábbi 3 feltételből legalább 2 érvényes:
- a mérlegfőösszeg meghaladja a 25 millió eruót
- az éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió eurót
- a foglalkoztattak átlagos létszáma meghaladja az 250 főt
KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KKV-K – 2026. évről 2027-ben
Kisvállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely az üzleti évet megelőző üzleti év mérlegforduló
napján az alábbi 3 mutatóból 2 érvényes
a) a mérlegfőösszeg nem haladta meg a 4 millió eurót
b) az éves nettó árbevétel nem haladta meg a 8 millió eurót
c) a foglalkoztatottak átlagos létszáma nem haladta meg az 50 főt
Középvállalkozás: minden, ami nem mikro-, kis vagy nagyvállalkozás
Irányítás és felügyelet
Eközben a fenntarthatóságból származó értékteremtésben élenjáró vállalatok a legnagyobb valószínűséggel az új termékeket és szolgáltatásokat használják fel a növekedés előre mozdításának lehetőségeként.
Ennek eredményeképpen az előre tekintő igazgatóságok értékelik, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel hogyan használható fel a vállalati stratégia és a fenntarthatósági célok összehangolására, lehetővé téve vállalatuk számára üzleti modelljének átalakítását. Nem tekintik a fenntarthatósági jelentéstételt pusztán öncélúnak. Ehelyett egy olyan hatékony üzleti keretrendszer eredményének tekintik, amely segítheti és segítenie kell a vállalatokat abban, hogy fenntarthatósági célokat határozzanak meg, megfelelő intézkedéseket tegyenek, mérjék teljesítményüket, azonosítsák és kezeljék a kockázatokat és lehetőségeket, valamint tartós kapcsolatokat építsenek ki az érdekelt felekkel.
Ennek megfelelően a kutatás azt javasolja, hogy az igazgatóságok dolgozzanak együtt a vezetőséggel egy olyan vállalati stratégia kidolgozásán, amely a vállalat társadalmi és környezeti hatásait a rövid távú nyereségesség sérelme nélkül integrálja a hosszú távú értékteremtésbe. A fenntarthatósági jelentéstétel kritikus jelentőségű ebben a törekvésben, mivel lehetővé teszi a vállalat számára, hogy megértse az értékteremtő tényezőit, és kommunikálja a célkitűzéseihez képest elért eredményeket.
Az előre tekintő igazgatóságoknak értékelniük kell, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel hogyan használható fel a vállalati stratégia és a fenntarthatósági célok összehangolására!
Stratégiai összehangolás és kockázatkezelés
A CSRD szerinti jelentéstétel stratégiai szempontból potenciálisan megváltoztathatja a játékot. A magas színvonalú fenntarthatósági jelentéstétel ugyanis megbízható információkat nyújt a vállalatoknak, amelyekre szükségük van üzleti modelljeik átalakításához és a fenntarthatósággal kapcsolatos új lehetőségek megragadásához. Ugyanakkor az irányelv által megkövetelt nagyfokú átláthatóság új kockázatokat is jelent az igazgatóságok számára, amelyeket kezelniük kell. A vállalatok jelentős kockázatokkal szembesülnek, azzal kapcsolatban, hogy miként határozzák meg és kommunikálják stratégiai céljaikat – beleértve az üzleti modelljeiknek a globális felmelegedés 1.5C-ra való korlátozásával összhangban történő átalakítására vonatkozó terveiket. Különösen akkor kockáztatják a zöldmosás vádját, ha ambiciózus célokat tűznek ki anélkül, hogy alátámasztanák a célok elérésére irányuló terveiket. Kezelniük kell továbbá a fenntarthatósággal kapcsolatos jelentős pénzügyi, működési és emberi kockázatokkal kapcsolatos nehézségeket is. A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok kezelése még nem kiforrott tudományág, de az igazgatóságok kezdik felhasználni a fenntarthatósági jelentést a vállalatuk fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatainak folyamatos értékeléséhez. Emellett a jelentésekre támaszkodnak annak érdekében is, hogy megértsék e kockázatoknak a vállalat kockázatkezelési és belső ellenőrzési rendszereire gyakorolt hatását.
Jelentés
A CSRD-nek való megfelelés érdekében a vállalatoknak számos összetett, jelentéstétellel kapcsolatos kihívással kell megbirkózniuk. Ezek a kihívások a rendelkezésre álló adatok hiányától kezdve a mérőszámokon, a szabványok értelmezésén és a hiányosságok elemzésén át egészen a mérőszámokig terjednek. Az igazgatóságnak nem kell tisztában lennie e kihívások technikai részleteivel. Mindazonáltal alaposan meg kell ismernie minden olyan problémát, amely megakadályozhatja a vállalatot abban, hogy teljesítse az irányelv szerinti kötelezettségeit, hogy kezelni tudja a külső érdekelt felek, köztük a befektetők elvárásait.
A kettős lényegességi értékelést széles körben a CSRD-nek való megfelelés egyik legjobban tesztelő szempontjának tartják a vele járó munkaterhelés és a különböző buktatók miatt. A legtöbb érintett vállalat igazgatótanácsa már felügyelte a kettős lényegességi értékelést, amely a különböző fenntarthatósági ügyeknek az üzleti ügyekre gyakorolt hatását értékeli, figyelembe véve mind a „kívülről befelé”, mind a „belülről kifelé” irányuló nézeteket. A vállalatoknak most azzal a kihívással kell szembenézniük, hogy ezen értékelések eredményeit felhasználják fenntarthatósági jelentéseik tartalmának meghatározásához, ügyelve arra, hogy ne bombázzák az érdekelt feleket nagy mennyiségű lényegtelen információval.
Az igazgatóságok számára a kettős lényegességi értékelés fontos stratégiai lehetőségnek bizonyult. Az értékelés eredményeként olyan adatokhoz jutottak hozzá, amelyek felhasználhatók a stratégia finomításához és a befektetési döntéshozatal racionalizálásához, lehetővé téve a vállalat számára, hogy értéket teremtsen fenntarthatósági menetrendjéből. Ezen adatok segítségével az igazgatóságok biztosíthatják, hogy a tőke olyan hatásos projektekbe áramoljon, amelyek pénzügyi eredményeket hoznak, miközben lehetővé teszik a vállalat számára, hogy elérje fenntarthatósági céljait.
A jelentéstétellel járó kihívások miatt az igazgatóságok számára kiemelt fontosságú annak ellenőrzése, hogy a vállalat rendelkezik-e elegendő emberi és informatikai erőforrással a hatékony és eredményes jelentéstételi folyamat támogatásához. Az is kulcsfontosságú, hogy az auditbizottságok felmérjék a vállalat jelenlegi képességeit a fenntarthatósági jelentéshez szükséges adatok gyűjtése és elemzése terén, beleértve a kapcsolódó belső ellenőrzéseket, és azonosítsák a fejlesztendő területeket. Az auditbizottságoknak fel kell tárniuk, hogy a vállalat hogyan tervezi az adathiányok pótlását, és hogyan ellenőrzi, hogy az értékláncra vonatkozó információi megbízhatóak és megalapozottak.
A CSRD korlátozott bizonyosságot ír elő a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozóan. Ennek eredményeképpen az auditbizottságoknak korai és alapos megbeszélést kell folytatniuk a bizonyosságot nyújtó szolgáltatóval a vállalat fenntarthatósági jelentésének várható formátumáról, valamint a vállalat által tervezett főbb közzétételekről. Az audit bizottságoknak arra is ügyelniük kell, hogy dokumentálják, hogyan jutottak a vállalat fenntarthatósági információinak integritására vonatkozó megítélésükre. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megmagyarázzák indoklásukat az igazgatótanácsnak, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatónak és az érdekelt felek főbb csoportjainak. Végső soron a pontos, átfogó és megbízható fenntarthatósági jelentés elkészítése olyan vállalatközi projekt, amely számos funkció – többek között a pénzügyi, a HR, jogi, PR, kommunikációs, beszerzési, és fenntarthatósági csapat – együttműködését igényli. Igazgatósági szinten is létfontosságú, hogy szoros együttműködés legyen a megfelelő felügyeletet ellátó igazgatósági bizottságok, különösen az audit és a fenntarthatósági bizottságok között.
A CSRD szerinti hatékony fenntarthatósági jelentéstétel egy több funkciót átfogó erőfeszítés, amely igazgatósági szintű felügyeletet igényel!
Az érdekelt felek bevonása
Önmagában a fenntarthatósági jelentés nem fogja felgyorsítani a fenntarthatóbb gazdaságra való átállást. Segíthet azonban az átmenet megvalósításában az által, hogy a gyakorlatban zajló átalakulás mögött álló hiteles történetet meséli el. A magas színvonalú információk segíthetnek az igazgatóságoknak abban, hogy megbízható kapcsolatokat építsenek ki a legfontosabb érdekelt felekkel, amelyek lehetővé teszik számukra stratégiájuk végrehajtását, beleértve a befektetőket és a pénzügyi szolgáltatókat is. Jelentős az a befektetői állítás, hogy befektetési döntéshozatali folyamat részeként figyelembe veszik a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási jelentéstételét. Ha még nincs ilyen, az igazgatóságoknak szilárd tervvel kell rendelkezniük a vállalat fenntarthatósági jelentéstételének kommunikálására és magyarázatára az érdekeltek felé. Az auditbizottságok kulcsszerepet játszhatnak ebben azáltal, hogy kikérdezik a vezetőséget arról, hogy a vállalat fenntarthatósági jelentésében hogyan jelenik meg a jövőre vonatkozó információ, például a stratégia és a célok kitűzése. Azt is tisztázhatják, mely ügyek jelenthetnek csalási kockázatot.
Képzés és kompetencia
A megbízható fenntarthatósági információk előállítása körüli felügyelet biztosítása nagy és fontos feladat az igazgatóságok számára. A feladat nagyságrendje és összetettsége azt is jelenti, hogy sokat kell tanulni – még azoknak a testületeknek is, amelyeknek már van tapasztalatuk ezen a területen. Az igazgatótanácsok nagyon is tudatában vannak annak, hogy új készségeket kell kifejleszteniük és tovább kell képezniük magukat a fenntarthatósági kérdésekben. Ezért tanácsot kérnek belső és külső szakemberektől, és mélyreható beszélgetéseket folytatnak a könyvvizsgálóikkal. Emellett készségfelméréseket végeznek, és a készséghiány esetén új, fenntarthatósági szakértelemmel rendelkező tagokat vesznek fel. A kutatás azt ajánlja, hogy az igazgatóságok dolgozzanak ki képzési tervet, hogy tagjaikat felvértezzék a vállalat fenntarthatósági stratégiájának megvalósításához szükséges készségekkel és ismeretekkel, valamint a kapcsolódó jelentéstétel ellenőrzésének feladatához. Az igazgatótanácsoknak azt is felül kellene vizsgálniuk, hogy rendelkeznek-e a megfelelő készségekkel és gondolkodásmóddal rendelkező, megfelelő emberekkel, akik megértik, hogy a fenntarthatósági kérdések rövid, közép- és hosszú távon hogyan befolyásolják az üzletet.
Azzal, hogy támogatják vállalataikat a CSRD-nek való megfelelésben, az igazgatóságok hozzájárulnak a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés felgyorsításához. Kritikus felügyelői minőségükben azt is biztosíthatják, hogy vállalataik a fenntarthatósági jelentésükből származó erőteljes felismeréseket az üzleti modell átalakításának előmozdítására és a hosszú távú siker elérésére használják fel.
Az igazgatótanácsoknak képzési tervet kell kidolgozniuk annak érdekében, hogy tagjaik rendelkezzenek a vállalat fenntarthatósági stratégiájának megvalósításához szükséges készségekkel és ismeretekkel.
ESRS szabvány szerint készített fenntarthatósági jelentés hitelesítése
A HITELESÍTÉSI FOLYAMAT LÉPÉSEI
Az adatgyűjtési folyamat vizsgálatnál, ill. az adatellenőrzésnél a vizsgálandó tagvállalatok köre közzétételenként eltérő lehet.
A korlátozott bizonyosság megszerzése érdekében azon tagvállalatok adatszolgáltatását vizsgáljuk részletesebben, melyeknek az adott közzétételhez való hozzájárulása leginkább jelentős.
ESRS szabvány szerint készített fenntarthatósági jelentés hitelesítése
A terhelés Várható megoszlása esrs standardonként
Mit kell tennem beszállítóként?
- Épüljön be az ESG az üzleti döntéshozatalba!
- Egyeztessünk a partnereinkkel!
- Világítsuk át saját működésünket!
- Fókuszáljunk a saját értékláncunkra!
- Mérjük a fenntarthatóságot!
Mit kell tennem vevőként?
- Hatályosság vizsgálata
- Beszállítói lánc felmérése
- Kockázatok feltárása
- Adatgyűjtés – új rendszerek létrehozása
Hogyan segíthet a Studium Group?
A fenntarthatósági jelentéstételi környezet mélyreható ismerete segít nekünk abban, hogy tanácsot adjunk és támogassuk a pénzügyi szolgáltatószervezeteket a CSRD-nek való megfelelés minden egyes aspektusában. Háromlépcsős megközelítést alkalmazunk a CSRD- megfeleléshez:
Felkészülés
A szervezeteknek először meg kell határozniuk, hogy a CSRD hatálya alá tartoznak-e, azonosítaniuk kell, hogy mi a követelmény, és stratégiát kell kidolgozniuk a jelentéstételi követelmények teljesítésére. Ez magában foglalja a következőket: A jelentéstételi stratégia, az irányítás és a szervezeti struktúra felmérése és kialakítása. Lényegességi keretrendszer kidolgozása és az értékelés elvégzése. A jelentéstételi követelmények feltérképezése és hiányossági értékelés elvégzése. Adatpontok és követelmények meghatározása.
Átalakítás
A szervezeteknek a megfelelés elérése érdekében gyakran tovább kell fejleszteniük az adatgyűjtésre, az irányításra és a jelentéstételre vonatkozó megközelítésüket. Ez magában foglalja a következőket: Egy adatgyűjtési keretrendszer értékelése, megtervezése és alkalmazása. Ellenőrzési és irányítási keretek bevezetése és fejlesztése. A jelenlegi szervezeti és informatikai infrastruktúra felülvizsgálata az átalakítási stratégia modellezése és végrehajtása előtt. Belső jelentéstételi keretrendszer, KPI-k és elemzések kidolgozása.
Biztosítás
A szervezetek számára alapvető fontosságú a folyamatok és a jelentéstétel érettségének értékelése, beleértve az adatok vonalvezetését, a kontrollokat és az átláthatóságot a bizonyosságiszabványokhoz való igazodás érdekében. A CSRD szerinti valamennyi fenntarthatósági közzétételre korlátozott bizonyosságot kell nyújtani a jelentéstétel első évétől kezdve, azzal a céllal, hogy a következő években át lehessen térni az ésszerű bizonyosságra.
